Kínálatunkban megtalálhatók az egyéni védőeszközök használatára felszólító táblák és matricák. Valamint megtalálható néhány gyakran használt egyéni védőeszköz is.
A védőruha egyéni védőeszköz, amely a munkavégzés során a munkavállaló egészségét, testi épségét veszélyeztető fizikai, kémiai, illetve biológiai károsító hatások ellen nyújt védelmet. Szabványok és normák által meghatározott védelmi képességgel rendelkeznek.
Ahhoz hogy eldöntsük, hogy a munkáltatót jogszabály kötelezi-e a szükséges ruházat biztosítására (védőruha esetében) meg kell határoznunk, hogy pontosan mi is számít egyéni védőeszköznek.
Az egyéni védőeszköz, mint fogalom meghatározása:
A 2016/425/EU rendelet 3. cikk 1. pontja alapján
a) „olyan eszköz, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy viselve vagy kézben tartva megvédje az adott személyt az egészségét vagy biztonságát érintő egy vagy több kockázattal szemben;
b) az a) pontban említett eszközök azon cserélhető alkotóelemei, amelyek az eszköz védőfunkciója szempontjából nélkülözhetetlenek;
c) az a) pontban említett eszközökhöz tartozó, nem kézben tartott és nem viselt kikötési rendszerek, amelyeket arra terveztek, hogy az adott eszközt valamilyen külső eszközzel vagy biztos rögzítési ponttal összekapcsolják, és amelyeket nem úgy terveztek, hogy állandóan rögzítettek legyenek, továbbá amelyek nem tesznek szükségessé rögzítési munkálatokat a használat előtt;”
A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 2. § (1) bekezdés, a) pontja alapján
Egyéni védőeszköz „minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat, az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése, vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata …” az előzőekben meghatározott cél elérése.
A védőruházatok általános követelményeiről szóló MSZ EN ISO 13688:2013 szabvány értelmében védőruházatnak (angolul: protective clothing) minősül a „ruházat, beleértve az ütközésvédőket, amely takarja vagy helyettesíti a személyi ruházatot, és amelyet arra terveztek, hogy egy vagy több veszély ellen védjen.”
Legjellemzőbb ártalmak, amelyekkel szemben a védőruhákkal is védekezünk: mechanikai, fizikai hatások, nedvesség vagy víz hatása, hőhatás, lánghatás, hideg, vegyszerek, növényvédő szerek, fertőző anyagok (biológiai tényezők), rossz láthatási viszonyok, sztatikus feltöltődés, ív hatása, láncfűrészek hatása, radioaktív anyagok.
A munkáltató törvényi kötelezettsége, hogy írásban rögzítse az egyéni védőeszköz juttatási rendet. A juttatási rendnek a hatályos jogszabályon és érvényben lévő szabványokon kell alapulnia.
A jogszabályok változó részletességgel határozzák meg a szabályozási tárgykörükhöz tartozó egyéni védőeszközöket, mivel minden helyzetre, munkatevékenységre kiterjedően még általánosságban sem lehet előírni azokat.
A biztonsági szabályzatok esetenként megnevezik a szükséges egyéni védőeszközöket.
A munkahelyi öltözetekkel foglalkozó legfontosabb jogszabályok:
– 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a munkavédelemről
– 2012. évi I. törvény (Mt.) a munka törvénykönyvéről;
– 1995. évi CXVII. törvény (SZJA törvény) a személyi jövedelemadóról
– 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
– Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendelete (2016. március 9.) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
– 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
– 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók
egészségének védelméről
– 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről
Kínálatunkban megtalálhatók az egyéni védőeszközök használatára felszólító táblák és matricák. Valamint megtalálható néhány gyakran használt egyéni védőeszköz is.