A köztudatba már évtizedek óta bekerült a láthatósági mellény viselésének kötelme. Eleinte talán leggyakrabban rendőrökön lehetett látni fényvisszaverő elemekkel ellátott feltűnő citromsárga színű mellényt. Emiatt automatikusan lassított sok autós, amikor messziről láthatósági mellényt viselő – akkori elnevezésükkel élve – közmunkást látott. Lassan-lassan megszokta szemünk a láthatósági mellényt viselő embereket és már szinte hiányérzetünk is támad, ha egy kerékpároson nincs valami rikító színű, jó láthatóságot elősegítő ruhát. (Előre is elnézést kérünk mindenkitől; fényvisszaverő, láthatósági, jó láthatóságot biztosító mellény/ruházat felváltva kerül említésre.)
Szinte mindenki tudja, hogy láthatósági mellény kell és azt is, hogy miért kell. Nem nehéz belátni, hogy bizonyos körülmények között kiemelten fontos, hogy lássuk embertársunkat vagy ők lássanak minket. A KRESZ egyértelműen meghatározza azokat az eseteket, amikor láthatósági (azaz fényvisszaverő) mellényt kell viselni.
Röviden összefoglalva:
Tehát alapvetően fényes nappal, lakott területen közlekedő kerékpáros esetében hiába támad hiányérzetünk, nem kötelező a fényvisszaverő mellény.
De hát a kocsiban ott kell lennie a láthatósági mellénynek, nem? Ez jogos kérdés, de mint kötelező tartozék jelenleg hazánkban nem előírás, és meg kell jegyezni, hogy emiatt nem is jár büntetés. Ennek ellenére pontosan tudjuk, ha valamiért lakott területen kívül éjszaka ki kell szállni a kocsiból, akkor már gyalogosnak számítunk, így viselni kell a láthatóságit. Úgy is felfoghatjuk, hogy a jogszabályalkotó nem azt tartotta szem előtt, hogy mindig legyen nálunk láthatósági mellény, hanem azt, hogy a szükséges esetekben viseljük azt. Azt, hogy a szükséges pillanatban honnan szerzünk, ránk bízza a jogszabály… Emiatt a láthatósági mellénynek logikusan a vezető oldali ülésben ülve elérhetőnek kell lennie, hogy azt különösebb nehézségek nélkül elő lehessen venni. Javasolt annyi láthatósági mellényt a személygépjárműben tartani, amennyien utazhatnak benne. Nem nagy beruházás, kis helyen elfér, de életet menthet.
A KRESZ meghatározása alapján a „fényvisszaverő mellény (ruházat): az MSZ EN 471:2003. számú szabványban meghatározott követelményeknek megfelelő mellény vagy ruházat.„ Itt szükséges megállnunk egy pillanatra. Az MSZ EN 471:2003-as szabvány 2008.06.01-én visszavonásra került, helyette az MSZ EN ISO 20471:2020 EV és az MSZ EN ISO 20471:2013 szabványok érvényesek jelen cikk írásakor. Az, hogy nem került lekövetésre a jogszabályban a releváns, aktuálisan érvényes szabvány, nem okoz gondot, hiszen az aktuális szabványban megtalálható, hogy melyik szabványt helyettesíti.
Ahogy a vonatkozó szabvány, úgy a KRESZ is nem kizárólag mellényt említ, hanem mellényt vagy ruházatot. Jó láthatóságot biztosító ruházatot viselnek például a Magyar Közút Zrt. munkavállalói, de sok esetben a hulladékgyűjtő és szállítógépek kezelőinek is a teljes ruházata a jól láthatóságot segíti elő. A Rendőrség évek óta figyelemfelhívó akciókat szervez, hogy rávilágítson a jó láthatóság fontosságára.
Egy sötét ruházatú, gyalogos egy felé haladó sofőr számára csupán kb. 15-18 méterről látható. 90 km/h sebességnél ez kevesebb mint egy másodperc! Ez az idő abszolút elégtelen bármilyen reakcióra. Ezzel szemben egy fényvisszaverő elemekkel rendelkező gyalogos akár tízszer nagyobb távolságból is látható, ami elegendő időt ad a sofőrnek a biztonságos lassításra vagy kikerülésre.
Miben rejlik a láthatósági mellény varázsereje? A válasz egyszerű. A fluoreszkáló alapanyag (általában sárga vagy narancs) a nappali fényben és szürkületben teszi láthatóvá viselőjét, míg a fényvisszaverő elemek éjszaka, a mesterséges fényforrások hatására lépnek működésbe. A legtöbb fényvisszaverő elem működése a retroreflexió nevű jelenségen alapul. A retroreflexió, azaz a visszatükrözés az a jelenség, melynek során a beeső hullám (fény, radarhullám, hanghullám stb.) nagy része a beesés szögétől függetlenül a beesés irányával ellentétes irányba verődik vissza. Egy átlátszó anyagból készült gömb (ha hátsó oldalán, illetve közvetlenül mögötte fényvisszaverő réteg van) a rá eső fény nagy részét a fényforrás felé tükrözi vissza. Így, ha a frissen festett felületre apró üveggyöngyöket visznek fel, akkor a festék és a felületébe beágyazódott gyöngyök egy visszatükröző felületet alkotnak.
A munka világában a munkáltató kockázatértékelés keretében azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Ezek alapján – egyéni védőeszközként – láthatósági mellény vagy ruházat viselését teszi kötelezővé a munkavállalói számára. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendelete foglalkozik az egyéni védőeszközökkel. Ezen rendelet 3. cikk 1. pontja alapján az egyéni védőeszköz „olyan eszköz, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy viselve vagy kézben tartva megvédje az adott személyt az egészségét vagy biztonságát érintő egy vagy több kockázattal szemben;” A 2. melléklet 2.13. pontja külön előírásokat is megfogalmaz „a viselő láthatóságának biztosítására alkalmas egyéni védőeszközök” kapcsán.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért egyéni védőeszköz a láthatósági mellény, amikor semmilyen védelmi képessége nincs, azaz, ha elütnek, a sérüléseim súlyosságát semmiben nem befolyásolja a láthatósági mellény vagy annak hiánya. Szükséges leszögeznünk, hogy nem elütés hatását akarjuk kivédeni egy ruhadarabbal, hanem azt, hogy egyáltalán elüssenek. A jó láthatóságot biztosító ruházatot viselő személy magasabb szintű védelmet kap azáltal, hogy kiemelten látható.
Egyszerűen megfogalmazva: a munkavédelem minden olyan intézkedést meg kell hozni, ami növeli a biztonságot, ha ez azt jelenti, hogy pl. az elütés valószínűségét csökkentheti a jó láthatóságot biztosító ruházat, akkor azt alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy egyéni védőeszköznek tekintjük vagy sem.
A láthatósági ruházat munkakörnyezetben való viselésére vonatkozó szabályokat nem találjuk meg jogszabályban, úgy, mint közlekedés esetében. Helyette alkalmaznuk kell a jó öreg JPÉ-t (józan paraszti ész). Nem jogszabályi előírás például, hogy egy építési-kivitelezési területen mindenkinek láthatósági mellényt kell viselnie. Ennek ellenére fokozatosan kialakult, mintegy iparági jógyakorlatként, hogy a kivitelezés teljes területén kötelezően viselni kell. Alapvetően indokolt a jó láthatóságot biztosító ruházat viselése, ha fennáll a járművel, munkagéppel, egyéb mozgó munkaeszközzel való elütés, elsodrás veszélye, de jól láthatóság fontos lehet, emelési/anyagmozgatási tevékenységek során is. A láthatósági viselése jellemzően nem korlátozódik éjszakára, rossz látási viszonyok időszakára, a munkavégzés teljes időtartalma alatt kötelező. Ennek gyakorlati indoka rendszerint, hogy munkavégzés közben ne kelljen gondolkodni vagy mérlegelni, vajon mikor kell viselni a láthatósági ruházatot? Előfordulhat, hogy a látási viszonyok munkavégzés közben kedvezőtlenebbek lesznek, ilyenkor kifejezetten praktikus, ha már eleve rajtunk van a láthatósági mellény.
Amikor az már teljesen világos, hol és mikor kell használni; akkor szokott kérdés lenni, hogy hogyan használjuk, azaz viseljük megfelelően. A láthatósági ruházatnak, mellények mindig kívül kell lennie, azaz ami télen ráment a nagykabátra, az nyáron lóghat rajtunk. Nyáron a láthatósági mellényt ne vegyük fel meztelen felsőtestre, mivel ezek anyaga a napon annyira felforrósodhat, hogy szinte ráég a bőrünkre. Igen, előfordulhat, hogy pont a láthatósági mellény miatt hat fokozattabbnak a meleg, de emiatt akkor sem lehet eltekinteni a használatától. A láthatósági mellényt ne viseljük derékra kötözve, mivel emiatt is jelentősen lecsökkent a jobb láthatóságot biztosító felület. A láthatóság fontossága esőben sem szűnik meg, így ügyelni kell arra, hogy az esőkabát is ellása azt a funkciót, amit a láthatósági mellénynek kell (ha nem, akkor bizony esőkabátra kell láthatósági mellényt venni…). A láthatósági mellénynek „passzolnia” kell a viselőre, azaz ne legyen túl kicsi, se túl nagy. Ha túl nagy, vagy pántos (hám) kilakítású, akkor beakadhat kiálló anyagba, alkatrészbe, szerkezeti elembe, stb. Szakadt, hiányos mellényt le kell cserélni, mivel emiatt szintén csak zsugorodik a láthatóságot biztosító felülete. Erre az sem megoldás, ha több mellényt, hámot csomóznak össze. A nagymértékű elkoszolódás is hasonló problémát okoz, emiatt a gyártói címke szerint szükséges mosni. Mosást követően és minden használat előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e szakadás, sérülés, a visszaverő réteg nem hámlik, repdezik, stb. Sérülés, elkoszolódás esetén nem várhatunk másnapig – de a műszak végéig sem – a cserével, emiatt a láthatósági mellény vagy ruházat esetén mindig legyen tartalék az azonnali csere lehetőségének biztosításához.
Magától értetődőnek gondoljuk, de sokak számára nem azonnal világos: a munkahelyen nem akkor kell a láthatósági mellényt viselni, amikor ténylegesen munkát végzünk, hanem amíg elütés, elsodrás veszélyes területen tartózkodunk. A munkagépben való tartózkodás során pl.: nem kell láthatósági ruházatot viselni, azonban gépbe való beszállásig és az abból való kiszállást követően a láthatósági öltözetet fel kell venni!
Ahogy fent is említésre került, a jó láthatóságot biztosító ruházat követelményeit az MSZ EN ISO 20471 szabványok tartalmazzák, ha ennek megfelel a ruházat, akkor az bevarrt címkén is jelölésre kerül. De nem minden annak tűnő ruházat felel meg a követelménynek, amit mi annak gondolunk. Számos munkahelyen, építési munkaterületen találkozhatunk olyan „láthatósági ruházattal”, amely a szabvány követelményeinek csak részben, vagy egyáltalán nem felel meg. Ilyenek például a fényvisszaverő elemekkel ellátott, nem feltűnő színű ruházat/ruházati elem; a feltűnő színű/fluoreszkáló anyagú (narancssárga, citromsárga, stb.), de fényvisszaverő elemekkel el nem látott ruházat/ruházati elemek, vagy a túl kicsi fényvisszaverő vagy fluoreszkáló felületű ruha/mellény (pl.: hám).
A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkakörnyezetnek megfelelően kerüljön kiválasztásra az a védőruhaosztályt, amely a kívánt láthatóságot kielégítően előidézi. Ez komolyabb szakértelmet igényel, éppen emiatt az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek a (Munkavédelmi Törvény 65.§).
Nem szabad felednünk, hogy ha kötelezővé tettük a láthatósági mellényt, akkor erről az érintetteket tájékoztatni kell. Ez megtörténhet szóban, írásban, vagy megfelelő helyen és módon elhelyezett táblák kihelyezésével, akár ezek kombinációjával.
Munkavégzés során mindenképpen ajánlott a lehető legnagyobb láthatóságot biztosító, a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő ruházat/mellény viselése, de nem tilos minden olyan eszközt segítségül hívni, amivel, ha nem is szabványnak megfelelően, de felhívjuk magunkra a figyelmet. Ilyenek lehetnek feltűnő, rikító színű sapka, kesztyű, nadrágtartó, fényvisszaverő elemekkel ellátott hátizsák, futár hátizsák, stb.
Minden esetben szem előtt kell tartani, hogy ami a láthatóságunkat növeli, az az életünket védi!
munkavédelmi szakmérnök
Magyar Munkavédelmi Akadémia
