A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya minden évben közzéteszi a jelentést. A 2024-es évről szóló jelentés augusztusban jelent meg, ebből és terjedelméből (134 oldal) is láthatjuk, hogy jelentős mennyiségű információt tartalmaz.
A jelentésből kiderül, hogy 2024-ben a súlyos munkabalesetek legnagyobb számban a – „C” – Feldolgozóipar (súlyos: 44, ebből halálos: 14), az – „F” – Építőipar (súlyos: 41, ebből halálos: 22), az – „A” – Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (súlyos: 20, ebből halálos: 8), a – „H” – Szállítás, raktározás (súlyos: 18, ebből halálos: 11), és az – „E” – Vízellátás; Szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (súlyos: 10, ebből halálos: 5) ágazatokban következtek be.
A foglalkoztatottak számának szempontjából vizsgálva a halálos munkabalesetet szenvedett munkavállalók közül
A munkavédelmi hatóság ellenőrző tevékenysége a 2024. évben összesen 7739 munkáltatóra terjedt ki, amelyek 74,9%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot. Ez az arány magasabb a 2023. évben (72,5%) megállapítottaknál. Az ellenőrzések során 186 732 fő munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 63,2%-ánál (118 106 főnél) tapasztaltak, ez 10,4%-kal magasabb az előző évi adatnál (52,8%).
A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 31,1%-a volt súlyos szabálytalansággal érintett, ez 1,9%-kal kevesebb, mint a 2023. évi (33%) súlyosan veszélyeztetett létszám.
A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A szankcionálás során 419 esetben munkavédelmi, 54 esetben közigazgatási bírságot, 61 esetben pedig eljárási bírságot alkalmazott (munkavédelmi bírságot 533 104 430 Ft, közigazgatási bírságot 2 650 500 Ft és eljárási bírságot 7 030 000 Ft összegben).
A „Veszélyes anyaggal végzett tevékenységek célvizsgálatá”-nak lefolytatását a veszélyes anyag használatára, és a munkavállalókat érő vegyi anyag expozíciós határértékekre vonatkozó munkavédelmi jogszabályok változása indokolta.
A vizsgált munkáltatók (399) 91,5%-ánál (365) tárt fel szabálytalanságot a célvizsgálat keretében lefolytatott ellenőrzéseken a munkavédelmi hatóság.
A célvizsgálat során a legtöbb hiányosság az expozíciós nyilvántartás, valamint a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét szabályozó dokumentum vonatkozásában volt tapasztalható. Az ellenőrzések során gyakran megfigyelhető volt, hogy a munkáltató ugyan rendelkezik valamennyi, a számára kötelezően előírt munkavédelmi dokumentummal, azonban azok tartalma hiányos, vagy egymással gyakran nem kompatibilis. További gyakori szabálytalanságként tapasztalták a vizsgálatot végzők, a veszélyes anyagok nem megfelelő módon történő tárolását és feliratozását. Az előzőekhez kapcsolódóan külön is említést érdemel az élelmiszer tárolására szolgáló edényzetben történő veszélyes anyag tárolás.
A „Fémipari tevékenységek célvizsgálatá”-nak lefolytatását a tárgyévet megelőző évben az érintett területen bekövetkezett súlyos munkabalesetek magas száma, továbbá a fémipari munkák végzése során fennálló jelentős egészségkárosító kockázatok indokolták.
A vizsgált munkáltatók (370) 92,43%-ánál (342) tárt fel szabálytalanságot a célvizsgálat keretében lefolytatott ellenőrzéseken a munkavédelmi hatóság.
A célvizsgálattal érintett munkahelyek túlnyomó többségénél megállapítható volt szennyezett, és/vagy a védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközök használata, ami a munkáltatók ezzel összefüggő ellenőrzési tevékenységének elégtelenségére utal. Szintén a munkáltatóknak róhatóak fel a munkavállalók munkavédelmi ismereteivel kapcsolatban rendszeresen tapasztalható hiányosságok. A biológiai expozíciós mutatóval (BEM) rendelkező veszélyes anyagot használó munkavállalók jelentős részénél (24%) elmaradt a biológiai monitor vizsgálat elvégzése. A szabálytalanságokkal összefüggésben az is megállapítható volt, hogy a munkáltatók munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének szabályozása sem tartalmazta a vizsgálatok elvégzésének szükségességét. Több esetben tapasztalták továbbá a vizsgálatot végző kormánytisztviselők, hogy veszélyes anyagok/keverékek tárolására eredetileg élelmiszer tárolására szolgáló, vagy feliratozás nélküli edényzetet használtak, illetve a veszélyes anyagok/keverékek tárolási, vagy felhasználási helyén élelmiszert fogyasztottak vagy tároltak a munkavállalók.
A munkavédelmi hatóság végrehajtható döntéseiben elrendelt kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére 557 esetben került sor, azaz a munkavédelmi hatóság az ellenőrzött munkáltatók 7,2%-ánál győződött meg újabb ellenőrzés keretében arról, hogy az általa előírtakat a munkáltató teljesítette-e.
Az utóellenőrzések tapasztalata szerint a munkavédelmi hatósági intézkedéseket 40 munkáltatónál nem hajtották végre. Az intézkedések végrehajtásának elmaradása miatt kiszabott eljárási bírságok összege 2024. évben 7 030 000 Ft volt, ami az előző évben kiszabott eljárási bírságok összegéhez képest csökkent (8 495 000 Ft).
A nemzetgazdasági jelentések elérhetőek az alábbi honlapon:
https://mvff.munka.hu/#/nemzetgazdasagi_jelentesek
munkavédelmi szakmérnök
Magyar Munkavédelmi Akadémia
Kérd szabvány szerinti, tartós anyagból készült tábláinkat, matricáinkat, beltéri, kültéri és ipari felhasználásra egyaránt.
