Gyülekezési pont vészhelyzetben: tudjuk, hová kell menekülnünk?

Vész esetén meneküljünk, de hová?

„Tűz esetén a tűzriadótervnek megfelelően, a kijelölt menekülési útvonalon a gyülekezési pontra kell menni.” Szinte mindenki hallotta már ezt, vagy egy ehhez hasonló mondatot. Már általános iskolában felhívják a tanulók figyelmét arra, hogy tűz esetén mik a teendők és ezeket az ismereteket a munkahelyeken is meg kell kapnunk.

A menekülés elsődleges célja, hogy a tűz vagy más nem várt esemény (pl. bombariadó, terrorfenyegetettség) során biztosítsa az építmény veszélyeztetett teréből történő kijutást a biztonságos térbe, gyülekezőhelyre. (TvMI 2.3:2020.01.22., 3.1. pont)

A menekülési utak és vészkijáratok kialakításának, elhelyezésének, azok megfelelő jelölésének fontosságát nem nehéz belátni, és sok esetben az erre vonatkozó előírásoknak eleget is tesz a munkáltató/üzemeltető. Kevés szó esik azonban a gyülekezési/kiürítési pontok megfelelő kijelöléséről. Ennek talán az az oka, hogy ebben a témakörben legrelevánsabb előrásokban (OTSZ, TvMI-k) magáról a gyülekezési/kiürítési pontról kevés szó esik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy gyülekezési pontot akárhol kijelölhetünk, mindenféle különösebb elgondolások nélkül.

Ahhoz, hogy a lehető legkevesebb hibát kövessük el, szem előtt kell tartani a menekülési pont létesítésének főbb céljait:

• nyújtson biztonságos helyet az épületen kívül, ahol az emberek vészhelyzet, például tűz vagy gázszivárgás esetén összegyűlhetnek;
• tartson biztonságos távolságot az oda menekült személyek számára a veszélyektől, (pl.: robbanástól, füsttől, szerkezeti összeomlástól stb.);
• tegye lehetővé a létszámellenőrzést, és annak megállapítását, hogy senki sincs a veszélyessé vált épületben;
• a gyülekezési ponton legyenek elérhetőek a veszélyhelyzetre vonatkozó aktuális hivatalos információk (pl.: vissza lehet-e menni az épületbe vagy sem;
• a gyülekezési pont egyben az elsősegélynyújtók és az esetleges sérültek „találkozási pontja”.

Fontos tisztázni, hogy a gyülekezési pont és az átmeneti védett tér nem egy és ugyanaz.

Átmeneti védett tér: helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés vagy a további menekülés végrehajtásáig biztosítja. (OTSZ 4. § (2) bekezdés 8. pont)

A fenti megfogalmazásból is kitűnik, hogy az átmeneti védett tér még az épületen belül található. Az oda menekült személyek még nincsenek biztonságban, hiszen ők még tovább kell meneküljenek, vagy már nem tudnak tovább menekülni, hanem várniuk kell arra, hogy kimentsék őket. Ezzel szemben a menekülési/kiürítési pont minden esetben a szabadban található, valamint biztonságot kell nyújtson az oda menekülteknek.

Menekülési pont esetében fontos szempont, hogy:

• a veszélyeztetett épület kialakításától és várható veszélyhelyzettől függően megfelelő távolságra legyen, hogy a hő, a füst és a leomló részek, kirobbanó ablakok, stb. ne jelentsenek veszélyt;
• nem eshet a tűzoltó autók vonulási és beavatkozási útvonalára;
• elég nagynak és könnyen átláthatónak kell lennie az összes odamenekülő ember számára;
• akadálymentesen, lehetőleg lépcsők és nagy forgalmú terek, úttestek érintés/keresztezése nélkül legyen elérhető;
• vegye figyelembe a rossz időt (például eső, hó vagy nagy hideg);
• szükség lehet a menekülési pont és az oda vezető útvonalak megvilágítására is (éjszakai időszakban is szükséges lehet menekülni).

A szabadtéri rendezvényekről szóló Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 10.3:2022.06.13) 4.1.2. pontja kimondja: „A menekülésre, kiürítésre nem alkalmas a zsákutca, az erdős, sűrűn bokrokkal borított terület, valamint a mocsár, ingovány, láp, és 30 cm-nél magasabb fűvel borított területet, ahol a gyalogos közlekedés korlátozott. A menekülésre figyelembe vett útvonal, terület szabad magasságát nem korlátozhatja 1,90 m alá belógó, benyúló faág, egyéb tárgy, berendezés, ami a menekülést akadályozhatja.” Ez az előírás jó támpontot nyújthat a kiürítési pont kiválasztásakor is.

Jól látható, szabványos piktogramokkal kell jelezni a gyülekezési/kiürítési pont helyét. Ha a gyülekezési pontot jelölő piktogram az épületet elhagyva nem látható (pl.: egy másik épület takarásában van), akkor szükséges lehet az oda vezető útvonalat is ellátni szabványos útbaigazító táblákkal. Az itt elhelyezett táblák jól láthatóak legyenek, időtállóak és megfelelően rögzítettek. Erre a célra egyértelműen nem alkalmas a laminálással „erősített”, irodai nyomtatóban született (tehát napfényre fakuló), kétoldalú ragasztóval az első szabad felületre felrakott A4-es méretű „tábla”. A táblák méretének, anyagának, elhelyezésének kérdésében érdemes szakemberhez fordulni.

A kiürítés sikerességét létszámellenőrzéssel szükséges ellenőrizni. Egyes helyeken kártyás érzéskelőrendszer került kiépítésre, azaz bármely kiürítési pontra meneküljön a munkavállaló, az egyébként is ki- és beléptetésre használt belépőkártyáját a kiürítési ponton lehúzza, így a rendszer könnyebben össze tudja számolni, hogy hányan jutottak ki az épületből.

Természetesen nem garantálható, hogy ideális körülmények közt kell menekülni és kiürítési pontra eljutni. Emiatt próbáljuk meg a legkedvezőtlenebb körülményeket alapul venni, hogy legkésőbb az első kiürítési gyakorlaton kiderüljenek az esetleges hiányosságok.

Gyakran előforduló hiányosság, hogy a menekülési/kiürítési pont helyét nem ismerik a munkavállalók, előfordul, hogy a kijelölt menekülési pont helyén felépült egy másik épület, valamint sokszor az időjárási körülményekre nincs kellő megoldás (pl.: uszodából téli hidegbe való menekülés).